Eltérő fejlődésmenetű gyermekek I. - A sajátos nevelési igény (SNI)
Kedves Szülők!
Az új szervezeti egységként működő Kispesti Egyesített Óvodák (KEÓ) tagóvodáiban különböző fogyatékossági típusnak megfelelő ellátást tud biztosítani az óvodába járó sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek számára. Az alapító okiratokban meghatározottak szerint ez tagóvodánként egy vagy több SNI-típus ellátását teszi lehetővé.
A kerületi speciális igényekkel rendelkező óvodás gyermekek ellátását az önkormányzat biztosítja a kerületi óvodák alkalmazásában álló szakemberekkel, valamint a Kispesti Móra EGYMI-vel karöltve. Szükség esetén a Pető Intézet is bekapcsolódik.
A fenntartó nagy gondot fordít a preventív időszakban a törvényi kereteknek megfelelő fejlesztés, felzárkóztatás feltételeinek biztosítására, a magas minőségű szakmai munka megvalósulására.
A sajátos nevelési igény (SNI)
A sajátos nevelési igény (röviden SNI) fogalma a gyermek különleges fejlesztési szükségletére utal, mert az adott gyermeknek valamilyen testi, érzékszervi, beszédbeli, értelmi, viselkedésbeli (kevert specifikus fejlődési zavarok, autizmus, ADHD) eltérése van az átlagtól, mely akadályozza őt a fejlődésben, közösségi beilleszkedésben. Emiatt a nevelés-oktatás során egyéni támogatásra, fejlesztésre van szüksége. Ez a támogatás lehet például komplex foglalkozás (mozgásfejlesztés, speciális tornagyakorlatok, gyógypedagógiai segítség), vagy az iskolában segédeszközök használata a tanórán és vizsgákon.
Az SNI egy oktatási kategória, mely a többlettámogatást biztosítja a törvényi kereteknek megfelelően. Ezt megyei szakértői bizottság szakértői véleménye alapján lehet érvényesíteni. Budapesten, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Székhely Szakértői Bizottsága (Budapest, 1141 Mogyoródi út 128., tel.: 06-14746000, e-mail: szekhelyszakertoi@fpsz.net) a kompetens ebben.
Hogyan kezdeményezhető?
A vizsgálat kezdeményezéséhez mindenképp szükséges a szakemberek (védőnő, kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, tanító/tanár, gyógypedagógus) véleményezése arról, hogy fennáll-e olyan probléma, ami miatt indokolt a komplex vizsgálatot kezdeményezni.
Hivatalosan a szülő is kezdeményezheti gyermeke szakértői vizsgálatát (járási szinten), de célszerű ekkor is szakemberrel konzultálni, hogy milyen típusú vizsgálat szükséges, illetve, hogy miért tartja indokoltnak a szülő a vizsgálatot. Ezt egy nyomtatványon (szakértői vizsgálat iránti kérelem, „6 oldalas”) keresztül lehet igényelni, de javasolt a gyermekkel foglalkozó szakemberek jellemzését (pedagógiai véleményt) is kérni ehhez.
Első körben a járási (kerületi) szakszolgálat szakértői vizsgálata szükséges a komplexebb, neurotipikus fejlődésmenettől való eltérés kivizsgálásához. Itt a gyógypedagógus és pszichológus kollégák a gyermek részletes, több órát igénybe vevő tanulásiképesség-vizsgálatát (gyógypedagógiai játékos helyzetben a tanulási képességek felmérése, és pszichológiai intelligenciaszint-mérés) és a szülővel való konzultációt követően eldöntik a vizsgálat során, hogy indokolt-e az SNI státusz vélelmezése. Ez olyan esetben szokott megtörténni, ha a nehézséget komplexebbeknek, mélyebb eredetűnek, már zavarszintűnek érzékelik. Csakis ekkor kezdeményezhető a további vizsgálat a megyei szintű bizottságnál, ahová újbóli kiegészítő vizsgálatra hívják be a gyermeket. Ekkor nem kap a szülő előzetes véleményt, hanem a vizsgálati eredményeket továbbítják a megyei bizottsághoz, mert ők folytatják tovább a kivizsgálási folyamatot a sajátos nevelési igény tényének felmerülése miatt.
A konkrét pszichológiai-gyógypedagógiai vizsgálaton óvodás, iskolás korban a gyermekek általában egyedül vannak jelen. Szükség esetén természetes a szülő is bent tartózkodhat, és jelenlétével támogathatja a sikeres feladathelyzetek megvalósulását.
Természetesen a pedagógusok, gyermekkel foglalkozó szakemberek jellemzését és a szülő tapasztalatait is figyelembe veszik a szakértői vizsgálat során megyei szinten is a gyermek fejlődésének, eddigi előéletének átbeszélése mellett.
A vizsgálat megtörténtekor a szülővel szóban átbeszélik az eredményt, valamint egy írásos előzetes vizsgálati eredményt is kap a kezébe, melynek másolatát a gyerek intézményéhez javasolt eljuttatni. Ezután érkezik meg általában 21 nappal a végleges, részleteket is tartalmazó szakértői vélemény; ezt is indokolt a gyermek pedagógusaihoz eljuttatni.
A szülő nem fordulhat közvetlenül a megyei bizottsághoz. A járási szakszolgálati vizsgálat az első (alap) vizsgálata nem hagyható ki a megyei szinthez jutás előtt.
Ha a megyei szakértői bizottság megállapította a sajátos nevelési igény tényét, abban az esetben az évenkénti/háromévenkénti, vagy szükség szerinti felülvizsgálatot ők folytatják le.
A megyei bizottság kompetens az SNI-s gyermek nevelési-oktatási intézményének kijelölésében is.
A szülőnek egyetnemértési, fellebbezési joga van a szakértői bizottság véleményével szemben, melyet a végleges szakértői vélemény kézhezvétele után 15 napig tehet meg írásos formában. A végleges írásos, több oldalas szakértői véleményt a lefolytatott vizsgálatot követően 21 napon belül kell megkapnia a szülőnek általában postai úton vagy e-mailben.
A fellebbezési idő letelte után, amennyiben nem történt reklamáció, a megyei bizottság hivatalból megküldi a gyermek intézménye felé a szakértői véleményt, mely részletesen tartalmazza a gyermek előéletét, a vizsgálati eredményeket, a fejlesztési és egyéb vizsgálatra irányuló javaslatokat, továbbá a fejlesztési időkeretet, a nevelési-oktatási folyamat során a gyermeket megillető jogokat és az esetleges tanácsokat a szülő felé.
A szakértői vélemény értelmezésében segítséget kaphat a szülő a gyermekkel foglalkozó fejlesztő szakemberektől (gyógypedagógus/logopédus, pszichológus). Bátran keressék az óvodai intézményekben a kollégákat.
Bizonyos SNI-kategóriák érvényesítéséhez szakorvosi diagnózis szükséges egészségügyi vonalon (pl. testi, érzékszervi fogyatékosság, autizmus, aktivitás és figyelemzavar, stb…). A BNO/FNO kód, melyet a pszichiáter, neurológus ad a gyermek állapotának megfelelően még nem egyenlő a sajátos nevelési igénnyel.
Az orvos által kiállított ambuláns lap még nem elegendő a nevelési-oktatási rendszerben való támogatások (intézményi kvóta, fejlesztések) megvalósulásához. Ennek érvényesítése a fentebb leírt módon lehetséges. Így az orvosi kategória oktatási kategóriává válik, és támogató lehetőségek, gyermeki/tanulói jogok, fejlesztések járjanak mellé.
A kerületben, a Kispesti Egészségügyi Intézet Gyermekmentálhigiénés Szakrendelő (1191 Bp. Dobó Katica u. 18. tel.: 06-1-2031019, e-mail: gymental@euint.kispest.hu ) áll rendelkezésre.
Bélyeg vagy esély-e a sajátos nevelési igény?
Nagy dilemmát szokott okozni a szülők körében, hogy mennyit „nyer vagy veszít” egy gyermek az SNI státusszal. A törvény által biztosított jogok (fogyatékosságnak megfelelő környezeti feltételek, utazógyógypedagógiai ellátás, az intézménynek járó anyagi fedezet) csak az oktatási kategória megvalósulása esetén érvényesíthetők. Ilyen szempontból mindenképpen esélyt jelenthet a státusz.
Ma Magyarországon az intézményi felvételhez az adott óvoda, iskola alapító okiratokban meghatározott fogyatékossági típusnak, eltérő fejlődésmenetnek kell szerepelnie, melyet a szakértői bizottság jelöl ki a szülővel egyeztetve. Szintén a bizottság dönti el, hogy szegregáltan, speciális nevelési szükségletű gyermekekkel együtt vagy integráltan, az átlagos fejlődésmenetű gyermekekkel együtt nevelhető-oktatható-e egy gyermek.
Hazánkban ma cél az integrált nevelés/oktatás megvalósulása a későbbi sikeres beilleszkedés és életben való boldogulás végett. Természetesen ennek feltételei mindig bővíthetők mind anyagi, mind fizikai szinten, és valamennyire helyi sajátosságokhoz kötöttek, de a pedagógusok hozzáállása nagymértékben meghatározó.
Büszkén kimondhatjuk, hogy a kispesti óvodai intézményekben mind az anyagi források, mind a humánerőforrás tekintetében igen szerencsés helyzet áll fenn, és az önkormányzat folyamatosan azon munkálkodik, hogy minél nagyobb teret tudjon ennek a továbbiakban is biztosítani.
A megyei szakértői bizottságnak egy országos lista van a birtokában, mely támpontot ad arra vonatkozóan, hogy adott gyermek/tanuló a neki legmegfelelőbb ellátásban tudjon részesülni. Természetesen a szülő által „előkészített” intézményválasztás segítség lehet.
A középfokú oktatás során körültekintően mérlegelendő az SNI-s tanuló intézményválasztása, hiszen bizonyos elérő fejlődésmenetnél adott iskolatípus kizáró ok lehet.
Tudjuk, hogy az óvodás kor egy gyermek életében, a fejlődés szempontjából egy szenzitív periódus, ami stabil alapokat biztosít a tanulási képességek, a kognitív, szociális készségek kibontakozásához. Az itt megvalósuló támogatásoknak, fejlesztéseknek kiemelt jelentősége van, legyen az az állam által biztosított többlettámogatás vagy a lehetőségekhez mérten szülői önerőből megvalósuló magánfejlesztés.
Levehető-e a sajátos nevelési igény kategória?
Bizonyos esetekben igen, bár megfontolandó, hogy az addig biztosított feltételeket és fejlesztési lehetőségeket milyen esetekben érdemes a gyermektől visszavonni. Nem organikus érintettség esetén a fejlesztés hatására a fejlődés olyan mértéket és ívet írhat le, hogy előfordulhat, hogy enyhülhetnek a tünetek, és a gyermek mind kognitív, mind adaptív viselkedés szintjén környezetében jól funkcionál.
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN)
Amennyiben nem látszik indokoltnak az SNI vélelem, mert „csak” nehézségszintű a probléma, kevesebb területet érint és fejlesztéssel jobb prognózisú, akkor a területileg illetékes (lakóhely/tartózkodási hely, vagy intézmény szerinti) szakszolgálat hatáskörében marad a gyermek ellátása, és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) záródhat a kivizsgálás eredménye. Ekkor is megilletik a gyermeket plusz ellátási jogok, fejlesztések az óvodában, iskolában, ha van rá szakember, de ezek kevéssé komplexek.
Ezen vizsgálat hasonló módon kezdeményezhető akár önként, szülő által vagy intézményi beutalóval; de minden esetben javasolt ezt a gyermekkel foglalkozó szakemberekkel átbeszélni.
Első körben itt is szülői konzultáció, anamnézisfelvétel történik a benyújtott kérelem áttekintése után, és egy vagy két alkalommal feltérképezésre kerül a gyermek aktuális képességállapota gyógypedagógiai és pszichológiai vizsgálat által. Ezután szülői tájékoztatást követően állapítják meg, hogy a gyermek az átlagos, neurotipikus fejlődésmenettől milyen mértékben tér el, és megállapításra kerülhet a BTMN kategória. Előzetes vizsgálati eredmény születik írásos formában is, és utána kapja kézhez a szülő a végleges szekértői véleményt 21 nappal. Itt is a szülőnek egyetnemértési, fellebbezési joga van. Itt nem történik konkrét intézménykijelölés, hanem a szülőnek szabadabb választási joga van az intézmények tekintetében, mert BTMN-es gyermeket minden intézmény fogad.
Ha a fejlődésben pl. csak enyhébb szintű lemaradás, késés, időszakos visszaesés mutatkozik, abban az esetben esetleg „sine morbo” diagnózist kap a gyermek (nem küzd BMTN-nel), mely azt jelenti, hogy lényegi probléma nincs a fejlődés ütemében. Ilyenkor megelőző, preventív jelleggel fejlesztés, szülői tanácsadás és nyomon követés szokott történni a szakemberek részeről.
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) akkor áll fenn, ha egy gyermeknek átmenetileg vagy tartósabban gondot okoz:
• Beilleszkedés: nehezebben alkalmazkodik a szabályokhoz, közösséghez, új helyzetekhez.
• Tanulás: lassabban sajátít el ismereteket, készségeket, mint társai, vagy sok gyakorlásra van szüksége.
• Magatartás: viselkedése eltér az elvárttól (pl. nyugtalanság, dühkitörés, visszahúzódás), ami nehezíti az együttműködést.
Fontos: Ez nem azonos a sajátos nevelési igényű (SNI) státusszal. A BTMN inkább enyhébb, fejlesztéssel és támogatással jól kompenzálható nehézséget jelent.
Nem indokolt a komplex szakértői vizsgálat pszichés érintettségű (pl.szorongó, újból bepisil) vagy egyes területeket érintő (pl. nem szeret rajzolni, ügyetlen a mozgása) problémáknál, hanem a szülő kezdeményezheti a járási szakszolgálatnál (FPSZ XIX. Kerületi Tagintézménye, Bp.1191 Esze Tamás u. 67., tel.:06-1-2829941, e-mail: info.19@) fpsz.net) gyermeke pszichológiai támogatását vagy egyes tanulási képesség területeinek, fejlettségének felmérését; ekkor ún. nevelési tanácsadás keretében részesül ellátásban, és szükség esetén később fejlesztésben.
---
További információhoz elérhetőségünk:
Molnár Anikó okleveles gyógypedagógus
Kispesti Egyesített Óvodák gyógypedagógiai szakmai koordinátora
Budapest, 1191 Arany János u. 15-17. tel.: 06-1-2552405, e-mail: kispestiegyesitett@ovoda.kispest.hu, webhely: aranyovoda.kispest.hu
Matolcsi Zsuzsa oktatási szakember, mentorszülő
Kiemelt Figyelmet Igénylő Gyermekeket Támogató önkormányzati referens
tel.: +36 30 297 3054
e-mail: matolcsi.zsuzsa@kispest.hu
bemutatkozása itt olvasható:
https://www.magazinlapok.hu/index.php/kispest-article/93-kispest-nem-doboz/2698-matolcsi-zsuzsa-a-kiemelt-figyelmet-igenylo-gyermekeket-tamogato-referens
Törvényi hivatkozás:
A 2020. évi CXXV. törvény a nemzeti köznevelésről (korábban: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) 4. § 58. pontja
Segédlet: „Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: a testi, érzékszervi, értelmi, beszédfog
Útmutató eltérő fejlődésmenetű gyermeket nevelő család számára.
https://kulonlegescsalad.hu/